Imádott enni.
Imádott új trükköket tanulni.
Imádott velem programokat csinálni.
Karácsonyra kaptam az volt életem legjobb karácsonya.
Azokra a napokra amikor ketten mentünk kutyatáborba, szépség és trükkversenyeket nyertünk.
Sosem felejtem el mennyire szerettük egymást, volt hogy néha leszidtam de mindennél jobban szerettem akkor is ugyanúgy. Sosem felejtem el mikor nyaralni voltunk együtt. Vagy amikor csak nélküle tudtam menni és amíg távol voltam ő addig folyton az ajtónál feküdt depisen és amikor megérkeztem akkor örömében a nyakamig ugrott. Mikor mindig ott volt velem mikor sírtam vagy valami rossz dolog történt, amikor szorosan magamhoz ölelhettem.
Amikor átkelt a szivárványhídon utána lévő nap elköszönt tőlem és anyukámtól, amikor ledermedve álltunk és néztük egy percig az eget mikor az egész arca megjelent az égen ami aznap teljesen felhőtlen volt, a szemei a haja és a két kis kajla füle.Sosem felejtem el hogy minket egymásnak teremtettek és én nélküle maradtam itt. De remélem vár rám. És mindig azt mondtam neki “ő a kis legfontosabb” és ez sosem fog változni. Szeretlek Lulu🩷